Verseghy-bál
2015.december 05.

2015-12-13

Délután négy óra körül léptem be a sportcsarnokba, és éppen a próbák közepébe csöppentem. Már-már káoszszerű hangulat, lázas készülődés és izgatottság jellemezte a jelenlévőket, de csak ami az öltözőkben kialakult helyzetet illeti – a tánctéren bizony a legnagyobb fegyelemmel nyújtotta mindenki a legjobbat. Miután az utolsó simításokat is elvégezték egy-egy produkción, összeállították a finálét is. Ez a bál egyik fontos momentuma, ugyanis végzős diáktársaink ekkor köszönik meg tánctanáraiknak a hosszú heteken át végzett munkájukat, amelynek eredményeképp megszülethettek a műsoraik.

Még az utolsó próba vége előtt kimentem a ruhatárhoz. Ekkor még üres volt az előtér, de néhány perccel később, ahogy kinyitották a bejáratokat, beözönlött a vendégsereg. Ettől a pillanattól kezdve felgyorsultak az események, én is azon kaptam magam, hogy már a lelátón ülök, és onnan figyelek. Számtalan büszke arcot láttam, készültek a fényképek, és lassacskán mindenki elfoglalta a helyét, kezdődhetett a műsor.

A bált Pogány Gyula igazgató úr beszéde nyitotta, melyben köszöntötte a vendégeket, és mesélt egy keveset iskolánk történelméből. Ezt követően hagyományainkhoz híven a palotás következett, amelyet a 12. évfolyam huszonnégy diákja adott elő. Végzőseink bámulatosan teljesítettek mind a keringők, mind az osztálytáncok alkalmával. Az ezek közötti időt pedig nagyon sokszínű produkciók töltötték ki. Csak említésképpen: ugrókötelesek léptek fel (bámulatos gyakorlatukkal mindenkit lenyűgöztek), gyönyörű balettet láthattunk, majd iskolánk néhány diákja egy dalt adott elő, igazán különleges feldolgozásban, két gitáros pedig a „Greensleeves”-t játszotta.

A finálét követően a diákok felkérték szüleiket egy táncra. Ezt követően átöltöztek és vacsoráztak.

Itt még ugyan nem ért véget a bál, de én elbúcsúztam a helyszíntől. Szép emlékekkel gazdagodtam, és talán a próbák megfigyelése után egy kevés tapasztalattal fogok rendelkezni jövőre, a mi bálunkon. Végezetül szeretnék minden végzősnek gratulálni és nem utolsó sorban megköszönni (azt hiszem mindenki nevében) az élményt, amelyet nyújtottak nekünk, vendégeknek, ezen az estén.

Matúz Boglárka, 11.d

 

#Verseghy-bál