Verseghy Ferenc Gimnázium - 5000 Szolnok, Tisza park 1.

Gyere velünk, látogass velünk Reutlingenbe!

2016-09-27

2016-17-es tanév folyamán szeretnénk ismét meglátogatni testvériskolánkat, az Isolde Kurz Gymnasiumot.

Előzetes tervek alapján a német diákok 2017. 03. 31-e és 04. 07-e között tartózkodnak Szolnokon.

A magyar diákok – elsősorban tizedik évfolyamosok jelentkezését várjuk - 2017. 05. 07-e és 13-a között tartózkodnának Reutlingenben.

Cserekapcsolatunk lényege, hogy diákjaink élő anyanyelvi környezetben gyakorolhassák a német nyelvet. (Vagy akár az angolt, közvetítő nyelvként.) Megismerkedhetnek egy másik kultúrával, és közösen különböző programokon vehetnek részt a fogadó ország területén.

Az alábbiakban egy kis ízelítőt mutatunk számotokra a külföldi programlehetőségekből:

Stuttgart, állatkert

Konstanz, Sea Life

Tübingen, Hölderlinturm

Stuttgart, Altes Schloss

Die Hohenzollern

Tübingeni egyetem

Mercedes Museum

Ritter Sport Museum

 Bodensee

 

Schwäbische Alb

 


Amennyiben kedvet kaptatok, kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lapot 2016. 11. 31-éig töltsétek le és ki, majd a dokumentumot – a megfelelő aláírásokkal ellátva – hozzátok fel a 10.000,- Ft-os utazási előleggel együtt a gimnázium titkárságára.

Amennyiben kérdésetek van, forduljatok a kísérőtanárokhoz – Bozsik Lászlóné és Bíró Sándorné – bizalommal.
Köszönjük előre is az együttműködéseteket!

Reutlingeni élménybeszámoló egy régi diákunktól:

A külföldi utazások mindig sok izgalmat rejtenek, pláne, ha ezt az időt egy számunkra idegen, ugyanakkor nagyon kedves családnál töltjük. Szerencsénkre iskolánk rendelkezik egy ilyen kapcsolattal, mégpedig németországi testvérvárosunkban.

Mivel sokat hallottam erről a lehetőségről, és nyelvgyakorlás szempontjából is jó ötletnek tűnt, jelentkeztem az utazásra. Tizennégyen utaztunk Reutlingenbe. Sokan az osztálytársaim közül épp nyelvvizsga előtt álltak, így külön jól jött ki számukra, hogy abban a két hétben, amíg kint voltunk, majd amikor mi láttuk vendégül a partnereinket, napi szinten hasznosíthattuk a nyelvtudásunkat. Nagyon jól érezték magukat az évfolyamtársaink is, és jött velünk néhány tizenegyedikes is, jól összekovácsolódott kis csapatunk már a szervezgetések időszakában is. És azt hiszem, nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy legtöbben olyan párt kaptunk, akivel jól ki tudtunk jönni.

Márciusban tehát mi láttuk vendégül egy hétig a reutlingeni diákokat, áprilisban pedig mi mentünk hozzájuk, s mi is egy hetet töltöttünk el velük Németországban. A tizennégy órás utazás ugyan hosszú és fáradalmas volt, de abszolút megérte. Reggel korán indultunk és este 8 körül értünk az Isolde Kurz Gymnasium elé, ott már vártak minket a cserepartnereink. Gyorsan kocsiba pattantunk és „hazamentünk”, ahol már finom vacsorával vártak minket, aztán kipakoltunk, és mentünk pihenni.

Másnap reggel a gimnázium előtt volt a találkozó. A tanulók nagy része nem Reutlingenben lakott, hanem a mellette lévő kisebb falvakban, ezért reggelente buszoztunk, ez is óriási élményt jelentett, hiszen az ottani buszok bizony nagyon mások… Az első napunkat iskolalátogatással kezdtük, körbevezettek minket a gimnáziumban, órákat is látogattunk. Ezután egy idegenvezetővel bejártuk a várost, szabadidőnkben önállóan is felfedezhettük az utcákat, a boltokat, éttermeket, délután 3 órakor a városházán fogadott minket a városka polgármestere személyesen. A délután további részét és az estét a cserepartnereinkkel tölthettük, akik többek között felvittek minket egy helyi templom tornyába is. Este valamennyien együtt bowlingoztunk.

Harmadik nap Stuttgartba kirándultunk, meglátogattuk a Mercedes Benz Múzeumot. Rengeteg gyönyörű autót láttunk, és minden autónak külön „története” volt, melyet fülhallgató segítségével ismertettek. Ezt követően S-Bahnnal beutaztunk a belvárosba és bejárhattuk a várost. Hazafele megálltunk a Ritter Sport csokigyárban, egy kisebb bemutatóteremben végignézhettük a csokigyár történetét, majd egy óriási csokoládéboltban lehetőséget kaptunk a vásárlásra is. Este a vacsora után az egyik német diák születésnapját ünnepeltük meg közösen, fantasztikus volt.

A negyedik napon vonattal mentünk Karlsruhéba, ez a város két órára van Reutlingentől. Mondanom sem kell, hogy a vonatok is sokkal modernebbek, ráadásul emeletesek. Karlsruhéban a Technikai Múzeumba látogattunk el, délután pedig magát a várost fedeztük fel, nagy meglepetésünkre találkoztunk egy magyar pantomimes férfival is. Este még elvittek minket a német diákok egy mexikói bárba is, ugyanis volt közöttük egy mexikói cserediák is.

Az ötödik nap családi nap volt. Én személy szerint egy focista cserepartnert kaptam, így délelőtt őt kísértem el a focimeccsre, délben találkoztunk a többiekkel és együtt mentünk Lichtensteinbe. Nagy meglepetésként ért, hogy ahhoz, hogy feljussunk a kastélyba, meg kell mászni a hegyet… Kicsit fárasztó volt, de megérte, hiszen fentről csodás kilátás nyílt. A kastély mellett egy hatalmas parkban tudtunk grillezni, nyársalni és beszélgetni, a hegy széléről pedig gyönyörű képeket készíteni a városról.

Hatodik nap busszal Konstanzba utaztunk. Ott először megtekintettük a Sea Life Centert, egy óriási víz alatti központot rengeteg látnivalóval, majd szétnéztünk a városban is. Komppal áthajókáztunk a Bodeni-tavon Meersburgba. Itt szintén városnézéssel töltöttük az időnket, tudtunk fürdeni és csónakázni a Bodeni-tóban. Sajnos ez volt az utolsó esténk Németországban, a búcsúestére ismét a bowlingközpontban került sor.

Másnap reggel szomorúan indultunk haza reggel 7 órakor. Megbeszéltük a német cserediákokkal, hogy még fogunk velük találkozni, mivel a közösen eltöltött napokban nagyon jó barátságok születtek. Este 9 óra körül értünk haza Szolnokra és másnap már mennünk is kellett iskolába, de kaptunk egy hetet, hogy összeszedjük magunkat és bepótoljuk az elmaradásainkat.

Szerintem sokan gondoljuk úgy, hogy megérte elmenni, kipróbálni ezt is; teljesen más, mint mikor az ember szállodában alszik, és a nap túlnyomó részében csak magyar szót hall külföldi környezetben. Nekünk németül kellett „Guten Morgen”-t köszönnünk, németül ettünk, németül közlekedtünk, s elkezdtünk egy kicsit németül „gondolkodni”.

Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a kirándulást, mert nem csak tapasztalatot és rengeteg élményt ad, de új embereket ismerhetünk meg, új barátságokat köthetünk. Végső soron pedig: ki kell próbálni, milyen, mikor németül álmodunk most már néha mi is…

Egresfalvy Evelin


#Reutlingen #kirándulás