„Határok nélkül a szolnoki vártól a Mikó-várig” (HAT-16-03-0013)

2017-01-22

a csíkszeredaiak látogatása

A 2016-os évben a Határtalanul elnevezésű program támogatására sikeresen pályázott a Verseghy Ferenc Gimnázium 10.d osztálya: a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium egyik osztályával (10.a) vettük fel a kapcsolatot. A program tartalmazta az erdélyiek ötnapos magyarországi látogatását, illetve a szolnoki diákok ötnapos erdélyi utazását is. Az első találkozás 2016 novemberében történt: 9-étől 13-áig jártak „nálunk” a csíkszeredaiak.

Testvérosztályunk érkezését izgatott készülődés előzte meg. A 10.d osztály két tanórán „készült fel” az erdélyiek érkezésére: Varga Erika tanárnő, Pókász Levente tanár úr és a diákok (Bolyós Boglárka, Masri Mona, Szabó Petra) előadásainak segítségével ismerkedtek meg a székelyek eredetével, történelmével, kultúrájával, nyelvi sajátosságaival, a román közoktatás és Csíkszereda jelenével.

A testvérosztály érkezésére ki-ki megmozgatta a családját is: diákok és szülők által készített süteményekkel, sültekkel és finomságokkal vártuk őket. Szerencsés és viszonylag gyors utazást követően este hat óra körül lepték el az iskola épületét a vendégek, akiket a könyvtárban rövid műsorral fogadtunk, majd megvendégeltünk. Velük párhuzamosan egy másik osztály is érkezett hozzánk, hiszen a 11.d osztály is sikeresen pályázott és létesített kapcsolatot a csíkszeredai gimnázium egy másik osztályával, így kb. százharmincan lehettünk részesei az örömteli találkozásnak.

A második nap Szolnokon telt, a csíkszeredai diákok és kísérő tanáraik megismerkedhettek a Verseghy Ferenc Gimnáziummal és a megyeszékhely nevezetességeivel, vázlatos történelmével. A szállásukon kínált reggeli után a gimnáziumban gyülekeztek a vendégek, ahol egy rendkívüli drámaórán vettek részt Szécsi Tibor tanár úr vezényletével. A tanóra sokat oldott a társaság hangulatán, és jó kedvvel indulhattunk a közös programokra. Először a nemrégiben megnyílt interaktív repülőmúzeumban, a RepTÁR-ban tettünk látogatást. Az idegenvezetőnknek is hála, nagyon sok érdekes és értékes információt megtudtunk a repüléstörténettel kapcsolatban. Megszemlélhettük többek között a kiállított gépeket, roncsokat, fotókat; a diákok szívesen kipróbálták a 3D-s szimulátort is – mindenkit lenyűgözött ez az európai mércével mérve is egyedülálló és modern kiállítás.

Az ebédet követően a szolnoki Damjanich János Múzeumba mentünk, ahol a város és környékének régészeti leleteit, alakulástörténetét, illetve néprajzi jellemzőit ismerhettük meg. A napot közös sportolás zárta a gimnázium tornatermében. A csíkszeredai és a szolnoki diákok szívesen mérték össze a tudásukat, erejüket kötélhúzásban, eszkimó-szkanderben, floorballban, fociban és kosárlabdában.

Szerdán reggel útnak indultunk Budapestre, ahol első állomásunk a Magyarság Háza volt. Élvezettel barangoltuk körbe ezt a csodálatos kiállítást, órákat töltve a magyar nyelv, irodalom, történelem, zene, gasztronómia, sport, kultúra birodalmában. A kiállítás interaktív jellege miatt nagyon hasznos és érdekes volt a diákoknak és felnőtteknek egyaránt. A Budai Várban tettünk egy rövid sétát, megcsodáltuk a Halászbástyáról a gyönyörű panorámát, és következő célpontunkat, a pesti Duna-partot, középpontban az Országházzal. A délutáni városnéző séta végállomása a csíkszeredai diákok kívánságra az egyik helyi bevásárlóközpont volt, itt zártuk a budapesti kirándulásunkat, így sok szuvenírrel felvértezve indulhattunk vissza Szolnokra. A nap zárásaként a 18 órától kezdődő Bajnokok Ligája kosárlabda-mérkőzésen szurkolhattunk a Szolnoki Olaj KK csapatának.

A legfárasztóbb, de egyben a legtöbb élményt adó nap a csütörtöki volt, melyet nagyrészt Egerben töltöttünk. Az erdélyiek többsége nem járt még a városban – ugyanakkor Budapesten már számtalanszor megfordultak –, így nagyon kíváncsiak voltak. Az egri várat egy jó humorú, közvetlen és rendkívül felkészült idegenvezető irányításával tekintettük meg. A folyamatosan szépülő, bővülő, interaktív elemekkel is felszerelt vár látogatása nekünk, szolnokiaknak is nagy élmény volt, és a város történelme mellett a XVI-XVII. századi harci eszközökről is sokat tudtunk meg. A barokk városmag megtekintésére is elkísért vezetőnk, de a csodálatos várost a diákok egyénileg is bejárhatták. Volt, aki a Líceumnál és a Bazilikánál időzött többet, mások eljutottak az egyik friss látványossághoz, a Beatles Múzeumhoz is. Az 1552-es várostromon kívül természetesen a világhírű bortermelésről is esett szó: délután ellátogattunk egy borgazdaságba, ahol testközelből ismerkedhettünk a borkészítéssel, megtekintve többek között a préselés műveletét. A borospince hangulata dalra fakasztotta a csapatot, így igazán jó hangulatban indultunk haza Szolnokra, a búcsúestre.

A százharminc fős társaság este hatra gyűlt össze a tornateremben, hogy mindenki részt vehessen a záróesten. A csíkszeredaiak és a szolnokiak is készültek műsorral erre az alkalomra. Az erdélyiek hangszeres-énekes produkcióval, illetve néptánccal kedveskedtek; a szolnokiak a gulyáslevesen és a túrós rétesen kívül dalokkal. Felemelő, meghatott pillanatokból nem volt hiány, hamarosan az erdélyi és szolnoki diákok együtt énekeltek, zenéltek. A kölcsönös ajándékozás után táncház zárta a programot; jó kedvvel, örömmel – de a búcsúzásnál megszokott kis szomorúsággal – váltunk el. Hamarosan újra találkozunk!

 

#Határtalanul #Erdély #Kirándulás