Határtalanul – a 10.d osztály erdélyi utazása

2017-05-01

 

Örültünk a pillanatnak 2017. április 7-én, amikor a Határtalanul pályázatnak köszönhetően végre útnak indulhattunk, hogy találkozzunk a csíkszeredai testvérosztályunkkal.

A 6.00-kor történő reggeli indulás kevésbé, a nagyjából tizenkét órás út már kissé jobban megviselte a társaságot. Szerencsére a határon nem kellett sokat várakoznunk, és hamarosan megcsodálhattuk – bár csak a busz ablakain keresztül – Nagyvárad utcáit, épületeit. Az első erdélyi megálló természetesen a Királyhágó volt, Erdély bejárata, „kapuja”. Pár fotóval meg is örökítettük a „történelmi” pillanatot. Fehéregyházán a Petőfi emlékműnél koszorúztunk, majd meg sem álltunk Csíkszeredáig, ahová 19.00 körül érkeztünk. A diákok mellett hóesés is fogadott minket, ami a Csíki-medencében még áprilisban is természetes dolognak számít. A méreteiben is lenyűgöző Márton Áron Gimnázium épületében várt bennünket testvérosztályunk. Köszöntővel, és autentikus műsorral, népdalokkal, élő zenével kísért néptánccal fogadtak minket, mely után alkalmunk nyílt beszélgetni is egy kicsit az erdélyi barátainkkal.

Szállást a Merkur Hotelben kaptunk, ahol a recepcióstól kezdve minden alkalmazott nagyon kedves és előzékeny volt velünk.

A második napon Csíkszeredán a Mikó-várat, illetve Csíksomlyón a búcsú helyszínét tekintettük meg. A legtöbben csak a televízióból láthattuk eddig a pünkösdi búcsú helyszínéül szolgáló nyerget; a több százezres tömeg nélkül is felemelő érzés volt itt lenni. A kegytemplomban egy ferences atya kalauzolt körbe minket, akitől igazán érdekes történeteket hallhatunk például a Szűz Mária-szoborral összefüggésbe hozott csodás gyógyulásokról. A nemrég felújított Mikó-várban, ahol a Csíki Székely Múzeum is található, több kiállítást is megtekintettünk: egy videón keresztül az erődítmény történetével ismerkedtünk, majd Mikó Ferenc életéről kaphattunk egy kis ízelítőt, és a néprajzi kiállítás is tetszett mindenkinek. A délután folyamán a gimnáziumban sportprogrammal és kézműves foglalkozással mélyítettük tovább testvérosztályunk diákjaival a kapcsolatokat. A nap végén örültünk egy kis szabad programnak; így lehetőségünk volt Csíkszeredán magunkban is szétnézni-kalandozni, és ezáltal a várost jobban megismerni.

A harmadik napon a Békás-szorost és a Gyilkos-tavat vettük célba. Valósággal elkápráztattak bennünket a természet csodálatos, ritka képződményei. A szorosban tettünk egy rövidebb sétát, majd visszafelé álltunk meg a tónál, ahol meghallgattuk az erdélyi diákok kiselőadását a tó történetéről. Gyergyószentmiklóson hosszabban időztünk, az ebéd „elköltése” után az örmény templomba látogattunk, ahol lebilincselő és stílusában is rendkívül élvezetes előadást hallottunk egy fiatal teológustól a csíkszeredai örmények, illetve a templom történetéről.

Az utolsó nap volt talán a legizgalmasabb, legkalandosabb. A Gyimesekben jártunk, ellátogattunk először az Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumba, ahol maga az iskolaalapító Berszán Lajos atya fogadott minket; mesélt magáról, a diákokról, a kezdetekről, a jelenről és arról is, hogy mennyi sikeres volt és jelenlegi diákjuk van. Ezután következett erdélyi utunk legemlékezetesebb pontja: Gyimesközéplokról lovas szekereken utaztunk Borospatakára. A helyi általános iskolában – a húsvéthoz közeledve – megmutatták nekünk, hogyan készül a gyimesi festett tojás (mi is próbálkoztunk, de némi gyakorlás még nem árt…), majd meglátogattuk az itt található skanzent is. Ezt követően ellátogattunk még a történelmi magyar határhoz, ahol a Rákóczi-vár romjaihoz is felkapaszkodtunk. A csíkszeredai gimnázium történelemtanára, Orbán Zsolt tanár úr érdekfeszítő előadását hallgattuk, elsősorban az I. világháború helyszíni történéseiről és a II. világháborús Árpád-vonalról. De igyekeznünk kellett vissza, hiszen vártak minket a csíkszeredai gimnáziumban a búcsúestre: itt előadtuk a zenés műsorunkat, közösen énekeltünk dalokat, majd az ajándékok átadásával elköszöntünk egymástól – remélhetőleg nem végleg.

A hazaúton megálltunk Korondon, valamint Körösfőn (megtekintve a kazettás mennyezetű református templomot), és 19.00 körül Szolnokon felejthetetlen élményekkel gazdagodva borultunk szüleink karjaiba.

Írta: Masri Mona 10. d osztályos tanuló

#Erdély #Kirándulás #Határtalanul