Határtalanul! 2017
erdélyi programok

2017-10-15

 

Határtalanul! 2017
(HAT-17-03-00026)

2017. október 2–6.

Iskolánk 10.a osztálya a Határtalanul program keretében 2017. október 2–6. között Csíkszeredában és a környékén ismerkedett a varázslatos erdélyi tájjal és emberekkel. A Márton Áron Főgimnázium IX. B osztályával közös programok sokaságán vettek részt a diákok.

Az első nap hosszú, több, mint 12 órás utazással telt. A gimnáziumba való érkezésünk után testvérosztályunknak rövid műsort adtunk, átadtuk ajándékainkat, majd pizzavacsorával és üdítővel vendégeltek meg minket.

A második napon Csíkszereda nevezetességeit tekintettük meg: a Petőfi utcát, a Mikó várat a kiállítással, majd „elzarándokoltunk” a csíksomlyói kegytemplomhoz, és felsétáltunk a pünkösdi mise helyszínére. A csíksomlyói búcsú a székelyek 1567-ben kezdődött, katolikus hitük megvédéséért hálát adó fogadalmi zarándoklata, amely 1990-től kezdődően mára már az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé vált. A magyar katolikus és keresztény hívők által minden év pünkösdjén, több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsút az erdélyi Csíksomlyó kegytemplomában és a szabadtéri szentmisét a közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben celebrálják. Az 1990-es évekre a kegytemplom és a körülötte lévő térség nem tudta már befogadni a több százezerre duzzadt búcsúsok tömegét. Ezért 1993-ban oltáremelvényt építettek a hegy nyergében és azóta oda irányítják a keresztaljákat (kereszt alatt vonuló, templomuk zászlója és a településük nevét jelző felirat mögé felsorakozó zarándok csoportokat) és a világ különböző részeiből érkező hívők csoportjait.

A harmadik nap programja Gyergyószentmiklós, valamint a Gyilkos-tó és a Békás-szoros megtekintése volt. A természeti szépségek szinte leírhatatlanok.  Orbán Zsolt tanár úr beavatott bennünket a székelység történetébe, beszélt az erdélyi örményekről. Visszafelé a Lázár-kastélyt (Gyergyószárhegy) tekintettük meg, sajnos csak kívülről. Az építkezést a 17. század első felében végezték, akkor alakították át az épületet reneszánsz stílusúvá. Építtetője Lázár István Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkirálybírája volt, aki az Erdélyben meghonosodott új divat szellemében újíttatta fel a kastélyt. 1629-1631 között készült el a majdnem szabályos téglalap alakú, 100x75 méteres védőöv, a homlokzati oldalon pártázatos oromdíszekkel, ugyanakkor készültek a főhomlokzat olaszbástyás saroktornyai. Mindkét bástyán címert, feliratot, dátumot is elhelyeztek, ott olvasható az építkezést befejező 1632-es évszám is. Az elhagyatott és romos várkastélyt 1970-ben részben restaurálták, de ezek a munkálatok rövidesen félbeszakadtak. 1974 óta a kastélyban alkotótáborokat rendeznek, az ott készült képzőművészeti alkotások egy részét az újjáépített Tanácsteremben állítják ki. A helyreállítást az 1980-as évek elején ismét megkezdték, a már felújított bástyákban múzeumot rendeztek be. A kastélyban a közelmúltig Hargita Megye Tanácsának egyik alintézménye, a Szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ működött. 2014 januárja óta az örökösök közti jogvita miatt "átmenetileg" lakat került az épületre, azóta nem látogatható.

A negyedik nap volt a legtartalmasabb programok szempontjából. Parajdon kezdődött a napunk. A parajdi sóréteg vastagsága csaknem 3 km, átmérője pedig eléri a másfelet. A gigantikus sóbánya a nyári szezonban napi több ezer látogatót vonz, akik külön busszal indulhatnak el a falu központjából egy nagy „Jó szerencsét!” feliratú bejáraton át a sóhegy gyomrába, egy másfél kilométer hosszú alagúton. Odalent nemcsak a só gyógyító erejét kihasználók, hanem a kikapcsolódni vágyók is bőven megtalálhatják számításukat. A 90-es évektől folyamatosan kiépülő turisztikai központ a szórakozások gazdag tárházát biztosítja. Világítással és szellőztető rendszerrel ellátott tárnákban alakítottak ki kalandparkot (ezt többen is kipróbálták), játszóteret, szobrász- és festőtáborok működnek, sőt ökumenikus istentiszteleteket is tartanak az itt megépített kápolnában. 2009-től már étterem is működik, a helyi finom ételek kóstolása mellett a borok szerelmesei  a táj különböző fajtáival ismerkedhetnek meg. Készüljünk fel lépcsőzésre is a különböző szintek között. (Számításaink szerint 247 lépcsőfok.) Farkaslakán Tamási Áron szülőházát betegség miatt sajnos csak kívülről tudtuk megnézni. A korondi „kirakodóvásár”-on mindenki beszerezhette ajándékát, otthonra szánt meglepetését.

Október 6-a a hazautazás napja volt. Útközben megálltunk Segesváron. A várban rövid sétát tettünk és meghallgattuk az Órás-Torony (amely a Vár központi bejáratát őrzi) harangjátékát.

Rövid pihenőket tartva, este érkeztünk Szolnokra.

Somogyi Tamás
projektvezető

 

#Határtalanul