Szalagtűző

2017-11-11

A digitális fotó ugyan nem sárgul el, de a régi barátságok igen. Vajon mindenkivel így történik majd? Szétszéledünk érettségi után, és egyszer csak elfelejtjük egymást? Vajon elmúlik minden, ha végzünk? Vagy erősebb a barátságunk, mint az épület, ami összezár minket?

/Leiner Laura/

Iskolánk tizenegyedik évfolyama november 10-én megrendezte tizenkettedikes diákjaink számára a már hagyományosnak számító szalagtűző ünnepséget.

A rendező osztályok diák- és tanárparódia jellegű videókkal kedveskedtek testvérosztályaiknak, melyek szervező elve a humor volt. Ezután az elmúlt 4 év kardinálisabb pillanatait felvonultató fénykép- és mozgóképanyagot tekinthették meg a jelenlevők. Sokan bizony meg is könnyezték a sok felelevenített emléket; talán ekkor tudatosult bennük, hogy utolsó évüket töltik szeretett gimnáziumunkban.

A szórakozás után a rendezvény komolyabb arcot öltött. A szervezők alkalomhoz illő ruhákba bújtak, meghallgatták a végzősök megható búcsúbeszédét, majd feltűzték mellkasukra az iskolánk címerével és jelmondatával ellátott szalagot.

A dísztők ünnepélyes keretek között történő feltűzését hagyományosan a végzősök vacsorája - pontosabban inkább uzsonnája - várta.

Végzőseink! Szeretettel gondoljatok az itt eltöltött éveitekre s büszkén viseljétek azt a szalagot, mely egészen az érettségi vizsgátokig szerencsét, erőt és kitartást sugározva minden nap veletek tart majd!

#Szalagtűző