Iskolánk története

1831

Szolnok város polgárainak kérésére I. Ferenc király engedélyt adott egy nem nyilvános jogú, 6 osztályúvá fejleszthető gimnázium megnyitására. Az iskola ideiglenesen a ferences kolostorban működött. Első igazgatója az iskolaalapításában sok érdemet szerzett Dubecz Tamás volt.

1835

A már öt osztállyal működő gimnázium a Templom út 10. szám alatt ma is álló, szép épületet kapta anyaépületül. Ennek átadását az egész város ünnepelte.

1844

Az eddig nem nyilvános jogú iskola nyilvános jogú nagygimnáziummá lépett elő.

1848

A szépen fejlődő tanintézet a szabadságharc alatt és az azt követő szomorú években nagy nehézségekkel küzdött. Tanulóifjúsága megcsappant, épületét a katonaság, majd hosszú időre hivatal és lakás céljára vette igénybe a megyefőnök.

1852

Ez évtől a gimnázium tanítási munkáját főként anyagi okokból 10 éven át szüneteltették.

1862

A város lakosságának sürgetésére az iskolát kisgimnáziumként újra megnyitották, de nyilvánossági jogot ismét csak 1867-ben kapott. 1877-ben nyílt meg az V., majd a következő évben a VI. osztálya, és ezzel megint nagygimnáziummá lépett elő. Az 1863/64-es tanévben a nagyérdemű Vágó Ferenc, a branyiszkói hős volt az iskola igazgatója, aki a szabadságharc folyamán tizennegy ütközetben vett részt és Budavár visszafoglalásánál is vitzül harcolt.

1887

Az iskolát államosították, elrendelték 8 osztályúvá fejlesztését, és egy új, kilenc tantermes épület emelését határozták el.

1888

A város legszebb pontján emelt új épületben 8 osztállyal szeptemberben megkezdődött a tanítás. A régi vágy teljesült: érettségi vizsga tartására jogosított főgimnáziuma lett Szolnok városának. Az államosított iskola első igazgatója Rozsnyai Károly volt.

1889

Intézetünkben ez év júniusában tartottak először érettségi vizsgát.

1890

Iskolaépületünk udvarán emelt új tornacsarnokban megkezdődhetett a tornatanítás.

1914

Iskolánk egyenletes fejlődését és a tanítás munkáját az első világháború kitörése és az azt követő háborús évek megzavarták. Épületét vagy épületrészét gyakran vették igénybe katonai célokra.

1919

A január 24-én megtartott értekezleten a tanári kar állást foglalt az j demokratikus államrend mellett. Orosz György tanár, a tantestület tagja igen fontos szerepet töltött be a demokratikus államrendért folytatott harcban. Az 1919/20. tanévben megindult a rendszeresebb tanítási és tanulási munka.

1922

A főgimnázium ez évben veszi fel a Verseghy Ferenc nevet.

1930

Városunk kulturális életében a harmincas években nagy szerepet játszott iskolánk ifjúsága és tantestülete. Kiemelkedő tanárai voltak: dr. Balogh Béla, Betkowsky Jenő, Horváth Gyula és Vörös István.

1944

A második világháború miatt a nehézszégekkel teli iskolai munkának hirtelen végeszakadt. Április 1-jén elrendelték a tanév befejezését, és épületét a német katonaság vette igénybe. Városunk novemberi felszabadulása után a szovjet városparancsnokság elrendelte az iskolai munka december 6-án történő megkezdését. Ötven tanulóval és hat tanárral nagyon szegényes körülmények között, idegen helyen, a Táncsics Mihály u. 10. sz alatt megindulhatott az iskolai élet.

1945

A szovjet katonai parancsnokság április 12-én iskolépületünket a tanítás rendelkezésére bocsátotta. Az időközben megnövekedett létszámú tanulóifjúság és a tanári testület rendkívül lelkes munkával azt néhány hét alatt a tanítás céljaira alkalmassá tette. Végzős tanulóink júniusban már itthon ballaghattak, szeptemberben pedig kezdetét vehette a szabályoknak megfelelő iskolai munka.

1946

Ez évtől öt éven át épületünk földszintjén a Mészáros Lőrinc Népi Kollégium kapott otthont, biztosítva ezzel sok tehetséges falusi fiatal továbbtanulását.

1952

Az iskola nevét Nikosz Beloianisz Gimnáziumra változtatták.

1955

Az iskola neve újra Verseghy Ferenc Gimnázium lett. Gyors ütemben indult meg intézetünk fejlődése: berendezése évről-évre korszerűsödött, szertárai gyarapodtak, tanulóifjúságának, tanárainak száma fokozatosan növekedett.

1968

Az épületben lévő szolgálati lakások megszüntetésével gimnáziumunk 10 új helyiséggel bővült. Ezzel jelentősen javultak az oktatás-nevelés feltételei.

1970

Ebben az évben volt iskolánk 140 éves története alatt a legnépesebb: 20 tanteremben 36 tanár 700 tanulót tanított.

1980

Megkezdődött a csaknem 100 éves épület teljes felújítása. Új víz-, központi fűtés-, csatorna- és villanyhálózatot építettek, kicserélték a tetőszerkezetet, padlózatot, a vakolatot.

1987

Az életveszélessé vált tornaterem helyén új tornacsarnok épült.

1995

A számítástechnika-oktatás fejlődése megkövetelte a terembővítést. Az önkormányzat döntése alapján a Táncsics út 17. szám alatti épület az iskola használatába került.

1996

A Csomor-ház átépítésével újabb tantermeket alakítottak ki, és megoldódott a tálalókonyha és az ebédlő kulturált elhelyezése.

2004

Április 2-án az épület bejáratánál elhelyezték Pogány Gábor Benő szobrászművész Verseghy domborművét.