Verseghy Ferenc

1757-1822

Verseghy Ferenc1757. április 3-án született Szolnokon. Édesapja sótiszt volt. Iskoláit Pesten és Egerben végezte, majd 1771-ben papnövendék lett. Tanulmányai újra Pestre, majd Nagyszombatba szólították.1783-ban lett a filozófia doktora, majd a Pálos-rend megszűnése után levetette a szerzetesi ruhát.

Szemben állt a feudális egyházzal részben a felvilágosodásban gyökerező polgárosult nézetei miatt, részben azért, mert rájött, hogy az egyház keretei között nem talál elegendő lehetőséget tehetsége kibontakoztatására.

1794 tavaszán tagja lett a Szabadság és Egyenlőség Társaságának, elsőként fordította le magyar nyelvre a Marseillaise-t és a forradalmi kátét. A Martinovics-féle összeesküvés leleplezése után őt is elfogták, s előbb halálra, majd meghatározatlan idejű fogságra ítélték.

Kufsteinben, Grazban és a brünni Spielberg kazamatáiban raboskodott.1803-ban szabadult, utolsóként az elítéltek közül.

1822-ben halt meg, a budai vízivárosi temetőben temették el, hamvait csak 1931-ben - szülővárosa kérésére - helyezték örök nyugalomra hazai földben.

Életében keveset tartózkodott szülovárosában, mégis csodálatos versben emlékezett meg róla Külso-Szolnok címmel.

"Mindenha dicsősége lesz Szolnok városának a szegény sótiszt fia, - írta róla Nógrádi László, iskolánk egykori tanára, - s mindenha dicsőségére fog válni Szolnok közönségének, ha ezen kiváló szellemi harcosnak emléket emel."

Verseghy Ferenc aláírása