A zenével kapcsolatos hírek viszonylag ritkábbak a Verseghy Ferenc Gimnázium életében. Pedig rengeteg tehetséges, a zene iránt fogékony diák koptatta és koptatja iskolánk padjait (igaz, jelenleg csak virtuálisan). Jó példa erre Kolláth István, egykori diákunk is. A 2016-ban érettségizett fiatalember az egyik zenekarával (összesen négy zenekarban játszik), a Pink & The Panthers nevű formációval bejutott a sokak által nézett és kedvelt „A Dal” zenei műsorba. A „Sodor a szél” című produkciójukkal a 2021. február 13-i adásban fognak szerepelni. Ennek apropóján egy videókonferencia keretében készítettünk vele egy rövid interjút.

Minek vagy kinek a hatására és mikor kezdtél el zenélni? Milyen hangszereken játszol?

Elég fiatalon, hét-nyolc éves koromban kezdtem el dobolni a szolnoki Bartók Béla Zeneiskolában. Itt a dobolás mellett természetesen szolfézst is tanultam, később másik hangszert is választottam: gitár szakra jártam párhuzamosan egészen a gimnázium végéig (18 éves koromig). A szüleim zeneszerető emberek, hatásukra a zene iránti érdeklődés már egészen kiskoromban kialakult. Nagyon sokat jelentett, hogy állandóan koncertekre jártunk. Már négy-öt éves koromban elkezdtem dobolni otthon, bármin képes voltam játszani. A szüleim - érzékelve ezt - beírattak zeneiskolába.

Mikor derült ki, hogy ez nem csak hobbi lesz számodra?

Már általános iskolában, 8. osztályos koromban megfogalmazódott bennem, hogy a zenével komolyabban szeretnék foglalkozni. Ennek ellenére - vagy inkább e szándék mellett - a Verseghybe vezetett az utam, hiszen jó tanuló voltam, és napjainkban elvárás, hogy az ember „több lábon álljon”, ehhez pedig mást is kell tanulni, mint zenét.

Ki a példaképed, mentorod?

Rengeteg zenész példaképem van, nagyrészt olyanok, akik nemcsak jó zenészek, hanem emberileg, pozitív személyiségükkel is jelentős hatást gyakoroltak rám. A kedvenc dobosom, „szakmai” példaképem Steve Gadd. Az egykori tanáraim közül mindenkit nagyon tisztelek és kedvelek. A Kőbányai Zenestúdióban (a Verseghy után itt tanultam tovább) például Solti Jánostól vagy Németh Gábortól óriási élmény volt tanulni, de sorolhatnám a többieket is, hiszen amíg odajártam, az összes dobtanár (hat tanár) tanított, akikre bizony fel lehet nézni.

Milyen zenei stílusok állnak közel hozzád?

Zeneileg én tényleg „mindenevő” vagyok, sokszor a barátaim is furcsállják ezt a tulajdonságomat, az összes zenei stílus felé nyitott vagyok.

Mi volt a zenei pályafutásod legnagyobb élménye?

Nagyon sok ilyen élményem volt, igazából minden szereplés egy óriási élmény, amikor csak élőben játszhatunk. Egy konkrét alkalmat nem tudok kiemelni, mert rengeteg volt. Önmagában az élő zene varázsa, a közönséggel való egymásra találás okozza a legnagyobb élményt. A közönség nélkülözhetetlen, ha nincs befogadó közeg, a zenész motivációja is alacsonyabb. Több nevesebb előadóval, zenekarral volt szerencsém egy színpadon állni, ezek természetesen külön élményt jelentettek. Sajnos utoljára október 31-én léptem fel, a lezárások előtt, ekkor volt az utolsó élő koncertünk, azóta semmi. Úgyhogy a tavalyi év ilyen szempontból eléggé rosszul sikerült, alig várom már a következő szereplést!

A zenélésen kívül mivel foglalkozol? Mi kapcsol ki?

Idegenvezető vagyok Budapesten (van ilyen végzettségem is), ezáltal az utazás az egyik kedvenc elfoglaltságom a zenélésen kívül. A zene, a sétálás és az utazás mind ki tud kapcsolni. Amúgy nem is nagyon kell kikapcsolódnom, hiszen a zene számomra nem munka. Persze előfordulnak nehezebb napok a zenei pályán is, amikor néha terhesnek véli az ember a sok gyakorlást, próbát, de ezek ellenére sem tekintem munkának. Eddig még soha nem keltem bosszankodva, hogy „már megint dolgozni kell menni”!

Hogyan alakult meg a zenekarotok, miért ez lett a neve?

A zenekar a Kőbányai Zenei Stúdióban alakult, a hét tagból csak egyetlen olyan van, aki nem ott tanult. Nem vagyok alapító tag, a zenekarhoz azután csatlakoztam, hogy egy koncerten együtt játszottam a zenekar billentyűsével (Pink Edvárd - a zenekar vezetője), aki megkért, csatlakozzak hozzájuk. 2017 őszén alakult a formáció, 2-2,5 éve nem voltak tagcserék, stabilizálódott a felállás. Az elnevezés a zenekar vezetőjének a nevéből jött, és mivel nem találtunk jobbat, ezért ez maradt.

Hogyan jött az ötlet, hogy induljatok „A Dal” című műsorsorozatban?

Egyszerűen szerettük volna, ha többen megismerik a zenénket. Megbeszéltük a többiekkel, hogy mi már annak is nagyon fogunk örülni, és elégedettek leszünk, ha pár embernek, akik meghallgatják a dalainkat, örömet tudunk okozni.

A ,,Sodor a szél” c. dalotok 2021-ben „A Dal”-ban a legjobb 40 közé került! Mi az az eredmény, amivel elégedettek lennétek? Mit vártok a versenytől?

A célunk minél tovább eljutni, most szombaton lesz a válogató, amelyben szerepelni fogunk. Ha már egy kicsit többen megismernek minket, vagy ezt az egy számot meghallgatják tőlünk, mi azzal már elégedettek leszünk. Szerintem semmiképp nem fogunk csalódottan távozni a műsorból.

Mi az, ami motivál, milyen terveid, céljaid vannak a jövőre nézve?

Szeretnék még jobb lenni, zeneileg fejlődni. Mindenekelőtt azonban, szeretnénk minél hamarabb visszatérni a koncertezéshez. Nagyon hiányzik nekünk ez az egész. Egyelőre ennyi!

A Verseghyről milyen emlékeid vannak? Szerettél ide járni?

Nagyon szerettem odajárni, sok mindent adott nekem az iskola. Azt nem mondom, hogy a sok szép emlék mellett nem voltak nehezebb pillanatok, akadt, amikor meg kellett izzadni az eredményekért. A suli nekem, annak ellenére (vagy éppen azért), hogy a zene már ekkor is az első helyen állt (szinte mindennap voltak zeneóráim), jól ment, a tanulmányokban is jól teljesítettem.

A Verseghyből, bár nagyon sok tehetséges diák (zenész) van, kevesen választják a zenei pályát. Mit tudnál ajánlani nekik, tudnád-e őket biztatni, hogy mégis induljanak el ebbe az irányba?

Abszolút szeretnék biztatni mindenkit, aki érez bármilyen affinitást is a zenéhez. A Verseghynek egyébként a zenei előadóművészet terén szerzett tapasztalatok miatt is hálás vagyok, hiszen rengeteg ünnepségen, rendezvényen szerepelhettem, ami nagy rutint adott.

Az egész Verseghy Ferenc Gimnázium nevében sok sikert kívánunk „A Dal”-ban történő szerepléshez!

Az interjút készítették:

Gyephár Adél és Kövesdi Izabella
(10.d osztályos tanulók)
Pókász Levente

A csoportképet a Visual Up készítette.