magyar nyelv és irodalom

Fal(at)nyi költészet

Dr. Timár Krisztina Közzétéve:

Fal(at)nyi költészet

"Mindenik embernek a lelkében dal van."

Természetesen ez az idézet sem hiányozhatott a Verseghy faláról április 11-én, a magyar költészet napján. 

Vargáné Török Krisztina tanárnő ötletét követve tanárok és diákok egyaránt elhozták kedvenc verseiket az iskolába, hogy azok aztán sorban felkerülhessenek a lépcsőforduló faburkolatára. Kézzel írt és géppel nyomtatott szavak, fehér, fekete, sárga lapokon, sötét vagy világos színű tintával – ezekből a "téglákból" épült a versfal. Nem volt szükség hozzá másra, csak egy tekercs celluxra és egy ollóra, amelyek kézről kézre jártak. 

A versek között egyaránt megtalálhatók klasszikusok és kortársak, Radnóti Miklóstól és Nemes Nagy Ágnestől kezdve Wass Alberten, Szilágyi Domokoson és Márai Sándoron keresztül egészen Fodor Ákosig és Szabó Magdáig. A legnépszerűbbek, Ady Endre, József Attila, Pilinszky János vagy Faludy György életművét több vers is képviseli, de jut hely bőven a ma élő költőknek is, például Jászberényi Sándornak. Iskolánk névadójának, Verseghy Ferencnek felvilágosodás kori verse mellé történetesen Szabó T. Anna néhány éve megjelent szövege került, majdnem ugyanarról a témáról. 

Nagyon jólesett látni, hogyan gyarapodik szünetről szünetre spontán a szövegállomány. Az olvasni szerető emberek megtalálják egymást mindenhol és mindenhogy. Talán mégiscsak létezhet hát az a bizonyos út "lélektől lélekig".