Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) Jánossy Lajos-díjat annak adományoz, aki az elméleti és kísérleti kutatások területén kimagasló eredményt ért el.  

2020-ban Pásztor Gabriella kísérleti részecskefizikus, az ELTE Atomfizikai Tanszék kutatója és az iskola – VFG –  volt diákja kapta a díjat, melyet 2020. szeptember 12-én az ELFT éves Küldöttgyűlésen vehetett át a részecskefizika Standard Modellje ellenőrzésében és az elemi részecskék tömegéért felelős Higgs-bozon kutatásában elért eredményéért.

Pásztor Gabriella 1990-ben érettségizett a Verseghy Ferenc Gimnázium IV.b osztályában, fizikatanára Béres Jenő, matematikai tanárai Kiss József és Peták Kálmán, osztályfőnöke Papp Alice volt. 1995-ben végzett az ELTE-n, 1999-ben szintén itt szerzett PhD fokozatot fizikából.  A KFKI RMKI (a Wigner Fizikai Kutatóközpont elődje) Magfizikai Főosztályán kezdte pályafutását.  Ezután 15 évet kutatott a CERN-ben (az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben) több külföldi intézmény alkalmazásában (CERN, Genf, Svájc; Kaliforniai Egyetem, Riverside (UCR), USA; Genfi Egyetem, Genf, Svájc; Carleton University, Ottawa, Kanada). 2015-ben tért haza a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjával, azóta az ELTE TTK Fizikai Intézet dolgozója. Az általa alapított, ma már több mint 25 fős MTA-ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport vezetője. Érdeklődési területe az új jelenségek kutatása az LHC (a Nagy Hadronütköztető) rekord energiájú proton-proton ütközéseit rögzítő CMS (Kompakt Müon Szolenoid) kísérletben. Az utóbbi években a Tarján Imre Emlékverseny egyik zsűritagja.

KUTATÁSI TERVEI

A Higgs-bozon 2012-es felfedezése több évtized kutatásait koronázta meg: kiteljesítette a részecskefizika Standard Modelljét és megmagyarázta az elemi részecskék tömegének az eredetét. Ez az egyedülálló eredmény nagyban meghatározza a jövő terveit, hiszen az új részecske egy új ablakot is nyitott a kutatások számára az ismeretlen felé. A rekord (13 TeV) proton - proton ütközési energia és az egyre növekvő gyűjtött adatmennyiség segítségével nehezebb részecskék, ritkább folyamatok is elérhetővé válnak. Az LHC és nagy detektorai jelenleg karbantartás és felújítás alatt vannak, a harmadik működési periódus 2022-ben veszi kezdetét, melynek során az ütközési energia várhatóan eléri a tervezett 14 TeV-ot, és tovább növeli az LHC fizikai felfedezési potenciálját. Az MTA-ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai csoport vezetőjeként, a Standard Modell elektrogyenge szektorának nagy pontosságú ellenőrzését és az új fizika közvetlen keresését tűzte ki célul a nagyenergiájú mini-ősrobbanásokról másodpercenként 40 millió, egyenként több mint 100 millió pixeles képet készítő CMS kísérlet adatainak vizsgálatával. Mind elméleti megfontolások, mind kísérleti megfigyelések (például a kvantumgravitáció konzisztens elméletének hiánya, a gravitáció és a többi kölcsönhatás energiaskálájának óriási különbsége vagy a sötét anyag és sötét energia létezése) arra utalnak ugyanis, hogy a Standard Modell mögött új felfedezések vár(hat)nak ránk az elkövetkező években.

Gratulálunk!