Minden évben megjelenik a Heti Világgazdaság különszáma, melyben a legjobb magyarországi középiskolák rangsorát mutatják be. A Verseghy Ferenc Gimnázium idén a 40. helyet érte el a 100-as listában, ahol eddig minden évben benne voltunk a top 50-ben. A megyében mi vagyunk a legjobbak, a vidéki iskolák között pedig a 18.-ak lettünk. A rangsort több szempont alapján állítják össze. Számít az érettségi átlag magyar, matematika, történelem és idegen nyelvből, megnézik a kompetencia felmérés eredményeit, valamint a felsőoktatásban továbbtanulók számát.

   Kiemelkedő eredményt ért el a 2022-ben ballagott diákok évfolyama. A magyar érettségi átlag alapján a HVG rangsorában a 3. lett az évfolyam, a történelem érettségi alapján pedig 12. Az évfolyam több szempontból is különlegesnek számít, hiszen rekordszámú diák tanult a magyar és történelem fakultációkon. Mindkét fakton a csoport jelentős része emelt szinten érettségizett. Az emelt szintű magyar érettségi átlaga 77%, az emelt szintű történelem érettségi átlag 70% lett. A középszinten érettségizők közül többen értek el 100%-os eredményt a két tantárgyból.

Majdnem az évfolyam egésze döntött úgy, hogy folytatja tanulmányait a felsőoktatásban. Az érettségi eredmények alapján a jelentkezők 72%-a az első helyen megjelölt egyetemre jutott be. A rendkívüli átlag mellett a diákok a tanulmányi versenyeken is kimagasló teljesítményt nyújtottak. Bár a versenyeredmények nem számítanak bele a rangsorba, rengeteg elismeréssel büszkélkedhet az évfolyam. Megyei és országos versenyeken is részt vettek, ahol mindig kimagasló eredményeket értek el. A középiskolások „olimpiája” az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV), ahol minden évben megmérettetik magukat különböző tantárgyakból a verseghysek. 2022-ben a magyar fakultációról 9 diák jutott be a döntőbe, ami országos szinten is kiemelkedőnek számít, az iskola történelmében pedig még soha nem fordult elő ilyen nagy létszámú OKTV-s csapat egy tantárgyból, elsők is lettek ezzel az országban.

   Az elképesztő eredményekkel kapcsolatban kérdeztem a magyart és történelmet tanító Baráth Márta tanárnőt, valamint a történelmet oktató Cseh Dániel tanár urat. Mindketten nagy figyelmet fordítanak a tehetséggondozásra, ami meg is látszik, hiszen számos versenyeredménnyel rendelkeznek. Ezenkívül megkérdeztem néhány, ebben az évfolyamban tanuló volt verseghyst is, akik nagy örömmel válaszoltak kérdéseimre és büszkék arra, hogy ebben az iskolában tanulhattak.

Hány éve tanít tanárnő/tanár úr az iskolában? Mióta foglalkozik tanárnő/tanár úr a tehetséggondozással?

BM: 1987 óta tanítok a Verseghyben. 1990-től már vannak eredményeim.

CsD: 2018 óta. Már az előző munkahelyemen is foglalkoztam versenyeztetéssel. Itt, a Verseghyben a hagyományokhoz illeszkedve, bekapcsolódtam a tehetséggondozó munkába. Ebben partnerek a lelkes, érdeklődő diákok és a tehetségeket támogató kollégák is.

Milyen kihívások adódnak a versenyfelkészítés közben?

BM: A versenyek feladatai nem ekvivalensek a tananyaggal, az emelt érettségi követelményeivel.

CsD: Vannak szerkezeti nehézségek, például az alacsony óraszámok, valamint a tanulók általános leterheltsége. Az iskolában tanulók széles spektrumon mozognak, sportolnak, művészeti tevekénységeket is végeznek az iskolai teendőiken kívül. Ezek általában délutáni programok, ahogy a versenyfelkészítés is sok esetben a tanítási idő után lehetséges. Ezek sokszor ütköznek, úgyhogy ügyesen kell lavírozni a kettő között.

Hogyan teltek a magyar és történelem órák?

BM: Ezen az évfolyamon magyar és történelem faktot is tanítottam. Tanulni akaró, kreatív, a világot kritikusan figyelő, gondolkodó diákok jártak a csoportokba. Az órákat szeretetteljes légkör jellemezte, jó volt a csapatmunka, a gyerekek tisztelték egymást, mindenki örült a másik sikerének. Szorgalommal és odaadással küzdöttek a céljaikért, soha nem adták fel; a legtöbben nem a jegyért, hanem a tudásért tanultak. A magyarból mindenki megmérette magát valamilyen versenyen, rengeteg sikert értek el. Szeretem őket, hálás szívvel gondolok rájuk, igazi példaképek lettek.

CsD: Elsősorban szeretném megjegyezni, hogy ez az évfolyam számomra több szempontból is különösen kedves, hisz pont akkor kezdte a tanulmányait, amikor én itt kezdtem a munkámat. Gyakorlatilag együtt tanultunk bele a verseghys létbe. Ezenkívül még személyesebbé teszi a kapcsolatomat az évfolyammal, hogy volt szerencsém mind a négy osztályt tanítani. Több mint a fél évfolyamot négy éven keresztül tanítottam, és az egyik történelem fakultációt is én kaptam meg. Külön örömet jelent számomra, hogy ilyen sok gyerekkel sikerült megszerettetni a tantárgyat, amit a faktra jelentkezők magas létszáma igazol. Az órákon a közös problémafeldolgozásra helyeztem a hangsúlyt. Mindig volt egy irányadó vázlat, amelyet ppt. formátumban készítettem el. Az egyes témáknál próbáltam minél több tanulót megszólaltatni, bevonni az óra menetébe. A közös munka sikeréhez az is hozzátartozik, hogy órákon kívüli programokat is szerveztem, például a faktos csoportommal elmentünk a Holokauszt Múzeumba. Tehát mind a tanórát, mind az iskolai környezeten kívüli időtöltést a közös munka, az együtt gondolkozás és a kölcsönösség jellemezte.

Mi lehet az oka a példaértékű érettségi átlagnak?

BM: Az érettségire készítés 4 éves program. Mindig a terveim szerint haladok. A fakultációim tanulói mindent, amit kértem, megcsináltak tökéletesen. Öröm volt hozzájuk bemenni, velük együtt dolgozni.

CsD: Minden ilyen eredményben vannak esetleges sajátosságok is. Például az osztályközösség is fontos szerepet játszik a tanulmányi eredményekben, az általános iskolából hozott tudás, valamint számít az osztályfőnök személye és a szaktanárok karaktere. Fontos szempont a kollegiális együttműködés, illetve a közös hang megtalálása a szaktanár és a tanítványok között. A legfontosabb az együttműködés, és én azt vettem észre, hogy ebből a szempontból mindenképpen szerencsésen alakult a helyzet. A saját, és másik csoportok esetében is kijelenthető, hogy megvolt az összhang a tanár és a diákok között. Kell egy szakmailag felkészült tanári gárda (ami a Verseghyben adott) és jó képességű gyerekek. Egy szerencsés helyzetben a „kémia” is működik, ezek együttese eredményezi a sikereket.

Mindkét pedagógus reményteljesen nyilatkozott az utánpótlásról is. Az már most látszik, hogy a mostani évfolyamokról is születnek szép eredmények, kimagasló teljesítmények. Ezenkívül a 2023-ban érettségiző évfolyam eredményei is átlagon felüliek, tehát a Verseghynek a következő években is biztos helye van a 100-as listán.

   A diákok közül Bendó Dorina, Farkas Cintia, Iványi Evelin, Kozma Klaudia, Molnár Luca, Munkácsy Luca, Verbai Kitti, valamint Vitai Patrik adott interjút.

Milyen versenyeredményeid vannak?

Dorina: Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen 30. helyezést értem el magyar irodalom tantárgyból, az Arany János Irodalmi Versenyen kétszer ezüstdiplomát szereztem, az Írd ki magadból! írópályázaton 1. helyezett lettem, a Lotz János Szövegértési és Helyesírási Verseny megyei fordulójában 3. helyezést, Megyei Történelemversenyen IV. helyezést értem el.

Cinti: Versenyeredményeim közé tartozik a Finnugor Verseny, nyelvészet kategóriában 2. helyezést értem el. Voltam töriből a Kosáryn, illetve a Savarián. Magyarból indultam még a megyei versenyen, ahol a döntőbe jutottam, de a covid miatt sajnos elmaradt a szóbeli döntő. Majd az OKTV-n 12.-ben a döntőig jutottam, ahol a 13. helyen sikerült végeznem.

Evelin: Az Irodalom OKTV-n két évben is bekerültem a döntőbe. Tizenegyedikes koromban 16. lettem, tizenkettedikesként pedig a 10. helyet értem el. A Bolyai Anyanyelvi Csapatverseny országos döntőjében csapattársaimmal 6. helyezést értünk el. A Megyei Irodalomversenyen 1. helyezést értem el. Az Arany János Irodalmi Verseny országos döntőjébe kétszer is bejutottam.

Klaudia: Az Arany János Irodalmi Verseny országos döntőjében bronz- és aranydiploma, valamint az Irodalom OKTV-n 2. hely.

Molnár Luca: A négy év alatt több versenyen is részt vettem, nagyrészt történelemből. Többször részt vettem a Kosáry Domonkos Történelem Versenyen, ahol mindig sikerült tovább jutnom a második körre. Mindig az első 20-ban sikerült végezni. Ezenkívül 10.-ben a Megyei Történelemversenyen 2. helyen jutottam a szóbelire, amit sajnos a covid miatt nem rendeztek meg. Ugyanebben az évben a Savarián is részt vettem, ahol 3. helyen végeztem. 11.-ben rengeteg munka árán sajnos egy fél ponttal csúsztam le az OKTV továbbjutásról. 12.-ben végre sikerült elérni egy számomra nagyon szép helyezést a Megyei Történelemversenyen, ahol végül a szóbelivel együtt 6. helyen végeztem. A covidnak köszönhetően több verseny is elmaradt, vagy nem került megrendezésre a tanulmányaim során, amit visszagondolva nagyon bánok.

Munkácsy Luca: Főleg nyelvtani, helyesírással kapcsolatos versenyeken vettem részt. A nyelvtan OKTV-n kétszer is megmérettem magam, az Implom Verseny megyei fordulóját megnyertem, az országos döntőbe jutottam.

Kitti: OKTV 24. helyezés irodalomból.

Patrik: Számos versenyen részt vettem, többek között történelem és irodalom megyei versenyen is (utóbbin több alkalommal is), viszont ezek a covid-járvány miatt nem kerültek megrendezésre. Továbbá az irodalom OKTV-n is indultam, ahol végül a 15. helyezést értem el.

Melyikre vagy a legbüszkébb?

Dorina: Mindegyikre büszke vagyok, de talán az Arany János Irodalmi Versenyen elért eredményeimre vagyok a legbüszkébb, mert ott a döntőben a saját félelmemet is le kellett győznöm, hogy jó helyezést érjek el.

Cinti: A legbüszkébb természetesen az Irodalom OKTV eredményemre vagyok, hiszen ez a legnagyobb verseny, amin a gimi alatt részt lehet venni.

Evelin: Mindegyik eredményemre büszke vagyok, de ha egyet ki kellene emelnem közülük, az az Irodalom OKTV 10. helyezése. Ezenkívül nagyon büszke vagyok még a Verseghy-díjra, amit a magyar irodalom tantárgyból elért eredményeim alapján kaptam, és a Pro Talento emlékéremre, amellyel a 2021/2022. tanévi versenyeredményeim és tanulmányi sikereim alapján a Jász-Nagykun-Szolnok Tehetségsegítő Tanács és a Szolnoki Tankerületi Központ tüntetett ki.

Klaudia: Nehéz kérdés. Talán az OKTV-re, mivel annak köszönhetően kerültem ki a Verseghy falára, ami mindig is nagy vágyam volt.

Molnár Luca: A legbüszkébb a Megyei Történelemversenyen elért eredményemre vagyok.

Munkácsy Luca: Az Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny Kárpát-medencei döntőjében 25. lettem.

Kitti: Az OKTV versenyen elért eredményemre és munkámra.

Patrik: Mindenképpen az irodalom OKTV-n elért 15. helyezésemre, hiszen ez országos szinten is kiemelkedő és jelentős helyezés. Az itt szerzett tapasztalatok és élmények a mai napig a legszebb gimnáziumi emlékeim.

Mi okozta a legnagyobb kihívást a versenyeken való részvételben?

Dorina: Megőrizni a kezdeti lelkesedést, és hosszú időn keresztül kitartóan készülni rájuk.

Cinti: Kihívás volt, hogy jól össze tudjam egyeztetni a versenyekre való készülést, a 'sima' sulis feladatokkal, de mivel jó időbeosztó képességgel rendelkezem, így meg tudtam oldani. Illetve én alapvetően magammal szeretek versenyezni, és ha sikerül önmagamnál jobbnak lenni, akkor nem érzem kihívásnak az ilyen versenyszituációkat sem, hiszen magamra összpontosítok leginkább.

Evelin: Egy-egy verseny olykor áldozatokkal is jár, mivel a szabadidőd egy jelentős részét bele kell fektetned a felkészülésbe, hogy elérd azokat az eredményeket, amikre vágysz. A legnagyobb kihívás talán mégis inkább az, amikor nem sikerül elérned azt a helyezést, amit szerettél volna, azt hogyan lehet feldolgozni. Ezek azok az élethelyzetek, amikor talpra kell állni, és küzdeni tovább, hogy elérd az álmaid. Úgy vélem, ez a legnagyobb kihívás a versenyeken való részvételben, de ebből is erőt gyűjthetünk.

Klaudia: Nem volt különösebben nagy kihívás egyiknél sem. Talán csak az OKTV első fordulóján tovább jutni volt nehéz.

Molnár Luca: Nehéz volt, hogy rengeteg plusz időt vett igénybe a tanulás mellett. Sokat kellett olvasni a tananyaghoz. Sokszor pedig korban teljesen máshol voltunk, mint az órákon, így egyszerre kellett többfelé figyelni. Feladatlapok sokaságát kitölteni egyik napról a másikra. De megoldottuk, és később a hasznunkra vált.

Munkácsy Luca: Én mindig is szerettem versenyezni, így nagyon nagy kihívás nem volt a felkészülésben. A helyesírási versenyek egész jól körülhatárolták, hogy miből kell készülni, mit kell megtanulni, így ez nem okozott problémát. A nehézség maga a feladatlap kitöltése előtti pillanatokban volt. Ilyenkor elkapott a versenydrukk, de az izgalom a kitöltés kezdetével elmúlt, és maximálisan tudtam koncentrálni a feladatokra.

Kitti: Az OKTV döntő szóbeli feladatában, vagyis a tudásom prezentálásában találtam olyan kihívásra, amivel régóta küzdöttem, de a versenyhelyzet célt adott annak, hogy ezen dolgozzak. Nem csak a verseny anyagában, hanem a tudatos kommunikáció és előadás világában is elmerültem. Felkészítő tanárom, Baráth Márta tanárnő segítségével hétről hétre fejleszthettem készségeimet és bővíthettem tudásom.

Patrik: Nehézség volt, hogy összeegyeztessem az érettségire való felkészüléssel, illetve a versenyen kívüli tanulmányaimmal, hiszen főként olyan versenyeken vettem részt, amelyek nem csak az érettségihez szükséges ismereteket kérték számon. Tanáraim kifejezetten nagy segítséget nyújtottak számomra ezekben az időkben, hiszen számtalan támogatást, könnyítést és felmentést kaptam a versenyre való felkészülés érdekében.

Hogy érezted magad a magyar és történelem órákon?

Dorina: Mindig nagyon szerettem a magyar és a töri órákat, mert két fantasztikus tanártól, Baráth Márta tanárnőtől és Cseh Dániel tanár úrtól tanulhattam, és mert szívesen foglalkoztam azokkal a témákkal, amikről az órákon beszéltünk.

Cinti: Magyarból és töriből is jártam faktra, ami valljuk be nem egyszerű feladat, viszont mivel szerettem mindkét tárgyat, így nem volt ezzel problémám. Azt gondolom, hogyha egy tantárgyból jó tanárod van, akkor élvezed az órákat. Szerencsére mindkét tárgyból remek tanáraim voltak, akiktől rengeteget tanultam nemcsak a tananyagról, hanem emberileg is.

Evelin: Baráth Márta tanárnő óráit az első pillanattól kezdve imádtam. Kiváló oktatónak tartom, aki a szívét-lelkét is beleteszi abba a hivatásba, amelyet választott. Az irodalom iránti szeretetemet neki köszönhetem, nélküle ezek a versenyeredményeim sem lennének. Mindig mindenben támogatott minket, bátorított, versenyek előtt megszorította a kezünket, ha pedig mégsem olyan eredménnyel jöttünk haza, amelyet elterveztünk, a legmelegebben ölelt magához minket. Ezért a támogatásért, amit tőle kaptam, örökké hálás leszek.

Klaudia: Kifejezetten jól. Mindkettőt nagyon élveztem és szerettem. Történelemből és irodalomból is jártam faktra, érdekes és izgalmas volt mindkettő.

Molnár Luca: Nagyon szerettem az órákat és kifejezetten élveztem, hogy minden nap törizhetek. Az órák jó hangulatban teltek, és mindig nagyon érdekesek voltak. Sokat segített, hogy az órán már megtanultam az alapokat, és a versenyfelkészítéseken már csak ki kellett egészíteni az eddig tanultakat.

Luca hozzátette, hogy jelenleg történelem tanári szakon tanul, és a szaktársaihoz képest előnyben érzi magát a középiskolában megszerzett tudás miatt, amit a tanulmányai alatt kamatoztatni tud.

Munkácsy Luca: Magyar faktra jártam, az órákat élveztem. Úgy gondolom, hogy az a módszer, amivel Baráth Márta tanárnő tartotta az órákat, a versenyekre és az érettségire való felkészülésben nagyon hasznos volt. Akik emelt érettségire mentek, azoknak nem csak az emeltes tételeket kellett megtanulni, de az alapokat is, ezenkívül számos plusz, a tankönyvben nem szereplő információt is kaptunk. Ez nagyon kifizetődő volt, hisz így könnyebben tudtuk elsajátítani a tananyagot. Ezenkívül hatalmas könnyebbséget jelentett a sok ismétlés is. Az érettségin olyan tételt húztam, amit előtte pont nem néztem át, de a kidolgozás közben eszembe jutottak a tanultak. Ekkor jöttem rá, hogy ez a tudás már az enyém, a valódi tudásom, nem csak egy bemagolt információtömeg.

Kitti: Mindig nagyon élveztem a magyar faktos órákat, hiszen a számomra legkedvesebb tantárggyal, az irodalommal olyan mélységekben foglalkozhattam, mint előtte soha. Olyan tudásra tettem szert, amely szélesítette a kulturális perspektívámat, és fejleszthettem készségeimet. Mindezek mellett egy remek közösség alakult ki a közös érdeklődési körnek és Baráth Márta tanárnőnek köszönhetően. Számtalan alkalmat kaptunk arra, hogy megvitassuk a különböző műveket, megoszthassuk véleményeinket és érzéseinket. Tanárnőnk irányítása alatt elmélyülhettünk a magyar- és világirodalomban, és felfedezhettük a magyar nyelv sokszínűségét. Ezek az órák nem csak ismeretekkel gazdagítottak, hanem önbizalmat és kreativitást is adtak nekem. Tanárnő mindig bátorított minket a tudásunk használatára és annak kamatoztatására gyakorlatban és versenyeken is. Összességében, a magyar faktos órák tartalmas és élménydús időtöltést jelentettek számomra, amelyek megalapozták az irodalmi érdeklődést és a kommunikáció iránti szeretetemet. Nagyon hálás vagyok ezért a lehetőségért és a felejthetetlen élményekért, amiket az órák és versenyek nyújtottak.

Patrik: Én történelemből, illetve magyarból is fakultációra jártam, és mind a két fakultáció órái gimnáziumi visszaemlékezéseim legpozitívabb elemei. Főként, mert fantasztikus tanárok tartották ezeket az órákat, akik nem csak az érettségire készítettek fel maradéktalanul, de a történelem és az irodalom szeretetét is személyiségem gyökeres részévé tették. Számtalan alkalommal léptük túl a tananyag kereteit az órák színesebbé tétele érdekében. Tehát ezek az órák nem a száraz tananyag leadásáról szóltak, hanem egy stabil és biztos, de egyben izgalmas és részletes tudásalap kiépítéséről.

Szerinted miért ért el az évfolyam ilyen kiváló érettségi átlagot?

Dorina: Egyrészt mert kiváló és tapasztalt tanárok tanították az évfolyamot, akik tudják, hogyan kell felkészíteni a diákokat a sikeres érettségire, másrészt mert ezzel az évfolyam tanulói tudtak élni, és beletették a felkészülésbe azt a munkát, ami a jó eredmények eléréséhez szükséges.

Cinti: Szerintem egy elég jó évfolyam volt a miénk, mivel mindenkinek voltak céljai és tudtuk, hogy mit akarunk, így kihozta magából mindenki a maximumot az érettségin is. Illetve, amit már említettem, remek tanáraink voltak, akiknek szintén az volt a céljuk, hogy kihozzák belőlünk a maximumot. Mivel ugyanaz volt mindenki célja, hogy minél jobb legyen az eredmény, ez meghozta a gyümölcsét.

Evelin: Úgy vélem, hogy a tanáraink egytől-egyig arra törekedtek, hogy kihozzuk magunkból az érettségin a maximumot. Mindegyikük remek oktató, akik hivatásként tekintenek a munkájukra. Emellett az évfolyam szorgalma sem elhanyagolható szempont, mindenki a képessége szerinti legjobb eredményt kívánta elérni, ami úgy gondolom sikerült is, látva a kiváló százalékokat.

Klaudia: A felkészítés miatt. Mind Baráth Márta tanárnő, mind Cseh Dániel tanár úr a többi tanárunkkal együtt rengeteg energiát ölt bele. Néha stresszes volt az a sok tanulás, de utólag visszanézve hasznos volt a belefektetett energia.

Molnár Luca: Az évfolyamra elég sok szorgos diák járt, akik rengeteget tettek azért, hogy ilyen eredményt érjenek el, de persze a tanárok munkája nélkül nem sikerülhetett volna. Úgyhogy mindenképpen a kettő közös munkájának köszönhető ez a szép eredmény.

Munkácsy Luca: Szerintem ennek több oka is van. Az évfolyamban is sok okos és szorgalmas ember tanult. Ezenfelül a tanárok is nagyon jól felkészítettek minket. Nálunk egyszerre a kettő valósult meg. Jól válogatott évfolyam volt, jól felkészült tanárokkal. Így a tanulás is hatékonyabban ment.

Kitti: A diákok és a tanárok közös kemény munkája meghozta gyümölcsét verseny- és érettségi eredmények formájában. A karantén időszaka nagy kihívásokat jelentett, amelyekhez még több erőfeszítés és kitartás szükségeltetett. Azonban ezeken a nehézségeken sikeresen túlléptünk, és úgy érzem, hogy ez a lendület repített minket magaslatokba. Nem csak az egyéni sikerek, de az együttműködés eredménye is ez a kimagasló teljesítmény, amire büszkeséggel gondolhatunk vissza évek elteltével is.

Patrik: Véleményem szerint ezek a kiváló eredmények a tanárok és a diákok harmonikus együttműködésén alapszanak. Tanáraink a covid-járvány ideje alatt is mindent megtettek annak érdekében, hogy minden anyagot a tudásuk és lehetőségeik szerinti legjobb módon át tudják adni, a diákok az átlagosnál nagyobb mértékű erőfeszítéssel dolgoztak a kimagasló érettségi eredmények érdekében. Továbbá ennél az évfolyamnál kifejezetten érződött a családias összetartás, hiszen a tanárok és diákok együtt tudtak örülni a sikereknek, maradéktalanul jól tudtak együtt dolgozni egy nagyobb közös cél, a sikeres érettségi érdekében.

Szerinted mi az oka, hogy a Verseghy minden évben a legjobb 50-ben van a HVG rangsorában?

Dorina: Úgy gondolom, hogy a Verseghyben tanuló diákok alapvetően jó képességekkel rendelkeznek, szorgalmasak és motiváltak, mert többségüknek az a célja, hogy jó egyetemen tanulhasson tovább. Emellett a tanárok odafigyelnek a diákokra, akinek segítségre van szüksége a tananyag megértésében, annak segítenek, és nagy hangsúlyt fektetnek a tehetséggondozásra is. Motiválják és bátorítják a diákokat, hogy mérettessék meg magukat versenyeken, és ők maguk is rengeteg időt és energiát fektetnek bele abba, hogy ezekre felkészítsék a jelentkezőket.

Cinti: Azt gondolom, hogy a Verseghy, ha szóba kerül, mindenki ámulattal néz és azt gondolják, hogy azok, akik odajárnak csak éjjel-nappal tanulnak, de ez nincs így. Persze tanulnak a diákok, viszont egy olyan közösség van az iskolában, ahol jól telnek a szünetek és a különböző sulis programok is élmenyként maradnak meg mindenki számára. A tanárok pedig igyekeznek megértőek lenni a diákokkal és szerintem ez az egység, ami a Verseghy sikerét adja.

Evelin: A Verseghy erős alapokat ad, nem csak tanít, hanem nevel is minket. Megtanít minket arra, hogy biztos lábakon tudjunk állni az életben, az akadályokat le tudjuk győzni, sikeres és elhivatott emberekké váljunk és elérjük az álmainkat.

Klaudia: Szerintem az ok, hogy a Verseghy az egyik legnívósabb gimnázium. Odajárni Szolnokon egy privilégium, ez ad tekintélyt a diákoknak. Aki ott tanul, az büszke lehet rá. Egyre több mindent tesznek meg a diákokért, a tanulmányi és a sporteredményekről nem is beszélve. Összességében véve egy kiváló iskola, jó hírnévvel.

Molnár Luca: Ez köszönhető annak, hogy a környék legjobb tanulói jutnak be az iskolába, és a tantestület minősége is igen magas. A magas követelmények csakis a hasznunkat szolgálják, amelyet tükröz, hogy évek óta benne vagyunk a top 50-ben.

Munkácsy Luca: Ez egy többtényezős dolog. Terjed az a mondás, hogy a Verseghy egy versenyistálló. Tény, hogy sokat kell tanulni, illetve számos versenyen részt vesznek a diákok, de ez közös akaratból fakad, nem köteleznek senkit ilyesmire. Úgy vélem, a sok szép eredmény oka, hogy nagyon jó alapokat ad az iskola, támogató környezetet biztosít a diákok számára. Nem csak a tanulmányi eredményeket jutalmazzák, de a sportolói tevékenységekhez is hozzájárulnak. Ide azok jönnek, akik szeretnének tanulni.

Kitti: A Verseghy Ferenc Gimnázium mindig is kiválóságra törekedett, és ez tanulóként is kézzel tapintható volt. Mint diák mindig azt kaptam a tanáraimtól, hogy az iskola támogatja a diákok szárnybontogatásait és törekvéseit, legyen szó tudományokról, művészetről vagy sportról. A támogatás és a színvonalas oktatás emeli a Verseghyt a legjobb oktatási intézmények közé, amit a HVG rangsora is bizonyít.

Patrik: Az iskola az országos szinten is kimagasló eredményeit mindenképpen a szakmailag és emberileg is fantasztikus tanári karnak köszönheti (amely az elmúlt időben számos pótolhatatlan tagot veszített el). A Verseghy Ferenc Gimnáziumban dolgozó tanárok egytől egyig a szakma legkiemelkedőbb tagjai, akik nem csak az érettségire és a különböző versenyekre készítik fel a diákokat a lehető legmagasabb szinten, de művelt, nyitott szemmel járó és gondolkodó állampolgárokat is nevelnek belőlük.

   Mi a Verseghy sikerének titka?

Az interjúkból is látszódik, hogy nincs egy bevált recept, sok tényezőtől függ a siker. Számít a tanári kar, a diákok hozzáállása, az összhang, a közösség. A Verseghy sikeréhez mindenképp hozzájárul az itt tanító tanárok magas szintű szakmai tudása, a szorgalmas, tanulni vágyó diáksereg és ennek a kettőnek a tökéletes összhangja. Egykori verseghysként ezt csak megerősíteni tudom. A volt évfolyamtársaimmal teljes mértékben egyetértek. Négy éven keresztül ültünk együtt az iskolapadban, és bár reggel nagyon nehéz volt felkelni, minden nap megérte, hiszen olyan tudást kaptunk, amelynek bármikor hasznát vehetjük, akár az egyetemi éveink alatt, akár a jövőbeli munkahelyünkön. Rengeteg élménnyel lettünk gazdagabbak, életre szóló barátságokat köthettünk. Azt hiszem, a diáktársaim nevében is mondhatom, hogy büszkék vagyunk arra, hogy a Verseghyben tanulhattunk.